2011. december 23., péntek

78. rész


A rész egy kicsit 16 vagy lehet, hogy 18 pluszos, ezért bocsika :$ de sajnos este írtam és nem mivel uborka szezon van, nem nagyon lehet az adatokra koncentrálni remélem nem bánjátok :$


Léna

Reggel azonnal kipattant a szemem.
-          Futam – szólaltam meg
-          Igen – ásított Seb – 8 óra múlva – nézett az órára
-          El kell kezdeni a felkészülést – néztem rá
-          Nagyon be vagy zsongva – ásított
-          Aludj csak – nevettem rá
-          Azt is teszem – nyújtotta rám a nyelvét

Kipattantam, és mint akit felhúztak úgy mentem a fürdőbe. Ismét befontam a hajam és szinte ugráltam a pálya felé. Amikor megpillantottam Tim-et és Rocky-t nevetnem kellett.
-          Jó reggelt munkatársak – huppantam közéjük
-          Te mit szívsz? – kérdezte Rocky – lökjél már nekem is
-          Csak nem fáradtak vagyunk? – nevettem rájuk
-          De – ásított Tim
-          Pedig ez a nap szép lesz, ja és nincs eső – nevettem majd a parc fermé felé vettem az irányt
-          Ezt tényleg szívott valamit – hallottam meg Rocky dünnyögését

Még nagyobb lendülettel ellenőriztem az autóátvételt. Amikor már nálunk volt, kiadtam az ellenőrzést, majd újra elővettem a taktikákat. Ránéztem hirtelen az autóra és megsimogattam.
-          Gyönyörű igaz? – szólt mellettem meg egy hang
-          Az – bólintottam, majd a hang irányába néztem – Főleg neked – mosolyogtam
-          Igen, a legkülönlegesebb nő az éltemben – mosolygott- Persze csak utánad – nevetett
-          Azért – néztem rá – Seb – szóltam utána
-          Hm? – kérdezte mosolyogva
-          Szerinted melyik terv lesz a befutó – kérdeztem
-          Jaj, te nő – nevetett fel – Megyek, interjúm van
-          „Megyek, interjúm van” – figuráztam ki
-          Hallottam ám – nevetett hátra

Visszavonultam a papírokhoz és elégedetten dőltem hátra. Már épp elkönyveltem, hogy minden rendben, mikor esni kezdet.
-          Ezt nem hiszem el – mordultam meg
-          Inkább most, mint futamon – jött be Rocky
-          Igaz, még felszáradhat.
-          Pontosan – bólintott

Kimentünk, hogy megnézzük, mit csinálnak a többiek. Seb persze már ökörködött a szerelőkkel, és valamin nagyon nevettek. Christian tudta a tervem így egy értekezletet hívott össze, persze, csak a mi részlegünknek.
-          Léna, mi lesz, ha esni fog végig? – kérdezte a főnök
-          Mi úgy számoltunk, hogy ez csak egy átmeneti zápor és a futamra minden jó lesz
-          Hát remélem – nézett rám Christian – Ha esetleg mégsem akkor mi lesz?
-          Akkor bukunk, de csúnyán – néztem rá
-          Hm.. végül is, kockázat nélkül nincs győzelem – bólintott – Penge élen táncoltok.
-          Tudom, de meg tanultam egyensúlyozni – mondtam magabiztosan
-          Remek válasz – mosolygott – nem leszünk veszélyben

Az ülés feloszlott, Seb hozzám sétált.
-          Még van egy kis időm a parádéig – nézett rám – együtt tölthetnénk el.
-          Hm… –gondolkodtam – Nem lehet, dolgom van – nevettem rá, láttam a szemében, hogy leesik, miért is kapja.
-          Szóval ez a reggeli dolog miatt van igaz?  - nevetett – Ördögi és gonosz
-          Ez van – tártam szét a kezem – Segíts magadon bajnok – nevettem fel
-          Ezt még megbánod – nevetett – Visszakapod
-          Nem szívem, ezt te adtad – mosolyogtam rá

Kimentem, majd Tinába futottam:
-          Szia – öleltem meg
-          Szia – köszöntött-, hogy vagy?
-          Remekül, imádom bosszantani Sebet – mosolyogtam
-          Összekaptatok, vagy ez olyan, mint Monacóban? – kérdezte
-          Ez olyan, mint Monacóban – nevettem
-          Akkor értem.
-          Te és Jens?
-          Jól vagyunk – mosolygott – Sikerült mindent rendezni
-          Ennek örülök – mosolyogtam, - Nekem most mennem kell, majd találkozunk.
-          Menj csak – mosolygott

Rockyval találkoztam az ebédlőbe és leültem mellé enni. Ha jól bele gondolok, ma még nem is ettem. Sebastian lépett be ördögi mosollyal, tudtam, hogy tervezett valamit. A parádén volt idő gondolkodnia.
-          Léna, meg kellene beszélnünk pár dolgot a kiállással kapcsolatban – jött oda hozzánk
-          Rendben – nyeltem le az utolsó falatot
-          Taktika mi? – nevetett gonoszul Rocky

Nevetve hagytuk ott, majd az irodámba mentünk.
-          Mindent tudsz a kiállásról – nevettem rá
-          Persze – nevetett ő is
-          Most jön a bosszú? – kérdeztem nevetve
-          Aham – vigyorgott

Felültetett az asztalra. Gonosz vigyort ejtett, majd a keze a bugyimba vándorolt. Hirtelen felnyögtem majd rá néztem. A kék szemei csak úgy perzseltek.
-          Felettébb gonosz – ejtettem ki lassan a szavakat, mert egész végig nem hagyott a kezével
-          Mondtam, hogy büntetés jár – ért a legérzékenyebb pontomhoz
-          Sebastian! – sikítottam szinte
-          Igen drágám? – szólt nevetve
-          Ezt még megbánod – küszködtem a szavakkal
Kivette a kezét, majd rám nézett:
-          2-1 – nevetett
-          Játszol? – néztem rá
-          Aham – vigyorgott még mindig

Amikor kiment Rocky jött be nevetve
-          Ne mondj semmit – néztem rá
-          Szép hangod van, ha kiáltasz – nevetett
-          Sokan hallották? – kérdeztem
-          Az egész Home-unk – nevetett tovább
-          Remek, Vettel ezt még megbánod – morogtam – Mikor kezdődik a rajtprocedúra
-          Fél óra múlva – nevetett Rocky
-          Esik? – kérdeztem
-          Igen – vigyorgott - mit tervezel?
-          Titok drága francia, titok – nevettem fel

Kimentem az esőre és hagytam magam bőrig ázni. Pár mérnök rám nézett és rázta a fejét, de nem törődtem velük. Még Jens is megállított
-          Mi az, nem telik a Red Bullnak esernyőre? – kérdezte nevetve
-          Telni telik, csak most nincs rá szükségem – nevettem én is
-          Miért érzem, hogy ez Sebnek fájni fog? – nevetett fel
-          Komolyan Jenson elmehetnél jósnak – kacsintottam rá
-          Nem is rossz ötlet – gondolkodott el – Úgy is láttam egy ilyen show-t a tévében.
-          Akkor meg van a következő állásod – nevettem rá
-          Meg bizony – nevetett ő is – Az ötletért prémiumot kapsz, de most inkább a tervről akarok tudni – nevetet
-          Úgy is megtudod – nevettem
-           Igaz, Tina elmondja, ha majd megtudja, de nem tartalak fel – nevetett

Nevetve mentem tovább, és megálltam, amíg úgy nem éreztem, hogy eléggé eláztam. Besétáltam Seb szobájába. Az ágyon feküdt és olvasott valamit. Amikor kinyitottam az ajtót csak felpillantott:
-          Ennyire esik? – kérdezte az újságot bújva
-          Aham – mondtam, ahogy beértem, természetesen hazudtam neki
-          Az szép lesz – konstatálta, de még mindig nem nézett fel
-          Aha – kezdtem el szép lassan levetni a ruháimat.
-          Léééé….. – akadt meg Seb szeme, ahogy vetkőzöm.

Fokozatosan vetkőztem ő meg követett a szemével. Lassan odalépett majd elkezdet simogatni a hátam.
-          A-a bajnok – nevettem fel – nincs tapi

Nem hallgatott rám. Levettem a melltartóm, azonnal a melleimet simogatta. Tudtam, hogy lassan az őrületbe fogom kergetni. Megfogtam a melltartóm, és úgy csináltam, mintha átölelném, miközben hátra hajtottam a kezét. Mindezt élvezte, de azzal nem számolt, hogy le is kötöm azokat, hogy ne tudjon hozzám érni. Amikor rájött égető tűz volt a szemébe, szinte perzselt. Lelöktem az ágyra és úgy folytattam a magánszámot. Minden egyes mozdulásomnál nyelt egy nagyot. Gonoszan kikészítettem. Amikor az alsó ruházat került le rólam, már nem bírta tovább, inkább becsukta a szemét. Még akkor is nagyokat nyelt, inkább kinyitotta. A gatyája egyre jobban dudorodott. Rá pillantottam és majdnem felnevettem. Ott álltam előtte meztelenül, majd keresni kezdtem a ruháimat, még szerencse, hogy a szobájában is van egy pár. Lassan öltözni kezdtem, amit ő végignézett. Már majdnem kész voltam, amikor kiszabadítottam a kezét. Teljesen felöltöztem, majd rá néztem.
-          Nincs rajtad bugyi – habogott
-          Igen és szoknyában vagyok – nevettem rá – Ezzel a tudattal fogsz beülni 20 percen belül.
-          Gonosz nőszemély – nézett rám, a vágya nem enyhült
-          2-2 édes - nevettem rá

Persze az eső már elállt és hideg volt, amikor kimentem. Nem voltam teljesen megőrülve, így az irodámba pótoltam a hiányzó ruhadarabot, de erről persze Seb nem tudott. Már kint volt, amikor én elfoglaltam a helyem. Az aszfalt vizes volt, de több eső nem várható.
Seb kihajtott, majd ott kiszállt. A szemei még mindig vágytól voltak fűtve és alig bírt koncentrálni a kérdésekre.
-          Mit csináltál vele? – kérdezte Rocky kint a belső rádión
-          Én? – nevettem fel – Az égvilágon semmit
-          Ajánlom is – szólt közbe Christian – Ha elcseszi miattad háború lesz.
-          Nem lesz baj főnök – nevettem
-          Úgy legyen.

Kiszálltak a vonalból, még én ellenőriztem mindent. Seb beült, Rockyék visszajöttek. Megkezdődött a felvezető kör:
-          Seb, vigyázz, lehetnek még tócsák, a rázókat kerüld és a fehér vonalat – szóltam bele
-          Reeend..ben – szólt rekedtes hangon, még mindig nem heverte ki a magánszámom

„Gyerünk bajnok, szedd össze magad” – mondtam magamban.
A rajt következett. Keresztbe tett ujjakkal ültem. Ahogy kialudtak a lámpák, csak Sebet figyeltem, kitűnően jött el.
- Remek Seb, első vagy – szóltam neki

A további részben, nem volt gond, a pálya gyorsan száradt, így slickkért be tudtunk jönni, amint slick lett az autón egyre gyorsabb lett. Mosolyogtam, amikor minket mutatott a kamera, hirtelen váltottak Whitmarsh-ékra, akik viszont az előbbi képre összevonták a szemöldöküket.
A vége felé Jens eléggé begyorsult.
-          Seb Jens közeledik – szóltam a fülére
-          Mennyire van? – kérdezte azonnal
-          3,2 – szóltam rá – Oszd be
-          Meg lesz – válaszolt

Jens hiába siet, mi nyertünk. Ahogy leintette a kockáz zászló teljes torkomból üvöltöttem:
-          SEEBASTIAN VETTEL MEGYNYERTED A BELGA NAGYDIJAT -  nevettem hozzá
-          Uhuuuuuuuuuuu!! YEEEEEEEESSSSSSSSS BABY! – üvöltött ő is – Remek verseny volt, köszönöm srácok, nélkületek nem ment volna! Megcsináltuk!

Hirtelen Whitmarshékat mutatták. Direkt is kiabáltunk, mióta Martin megjegyezte, hogy eléggé zavaró. Még Christian is csatlakozott a kiabálásba.
Azonnal ledobtam a fülesem és Rockyval meg a srácokkal rohantam a pódium felé. Britta Tinával sétált, szépen lassan. A Red Bull elhozta az első és a harmadik helyet. Seb beért, mindenki megveregette a vállát. Adrian ment ki a dobogóra. Amikor átvette a kupát hatalmas üvöltés támadt, és a pezsgőzés alatt is énekeltünk. Láttam, hogy Seb elég bajban van még mindig, eléggé dudorodott az overallja. Seb elment interjúra, a szerelők pakolni kezdtek, mi pedig lezártuk az aktákat. A garázsban a garázsdal uralkodott el, mindenki táncolt szinte, tudtuk, hogy hatalmas buli lesz. Amikor Seb visszatért, megint hangzavar lett és mindenki leült a közös fotózásra, még Tina is mellém állt. Minden késszen állt, hogy ünnepeljünk…

***
-          Jöttök? – kérdeztük már átöltözve Sebbel Tinát és Jenst
-          Most nem – mosolygott Jens – inkább kettesben lennénk
-          Semmi baj – mosolygott Seb

Tináék elmentek, mi pedig a csapat bulira vettük az irányt. Nem hiába mondják, hogy a Kimis bulik után a legütősebb a RB buli. Most sem hazudtoltuk meg a tényt. Énekeltünk táncoltunk és sokat ittunk. Hajnali órákat élhettük már, azt se tudtam, hol vagyok. Sebi is ivott, de ő kevesebbet, bár többet, mint ahogy tervezte volna, hiszen Michael is beugrott. A szállodában mentünk, amikor újra feleszméltem.
-          Sebi hol vagyunk? – suttogtam becsiccsentve
-          A hotelbe – mosolygott
-          Az jó – nevettem

Az ajtó előtt megálltam, majd hirtelen seggre ültem
-          Csüccs – nevettem fel
-          Gyere hercegnőm – húzott fel Seb

Amikor az ágyra dobtam magam, hallottam, hogy kint énekel Rocky és Stu na meg Lee. Utána Tina és Jens hangját is hallottam, majd nevetést. Seb mellém telepedett.
-          Remek futam – volt simogatta az arcom – és ezt neked köszönhetem
-          Nincs mit köszönnöd – húztam magamra egy csókra

Rég volt ilyen tartalmas és hosszú éjszakánk, főleg ilyen hangos.

A reggelinél Tina és Jens álmos fejet vágott:
-          Most már értem, miért mondják ütős bulinak – nézett ránk Tina, amikor leültünk – a szomszédok nem alszanak
-          Bocsi – nevettem fel
-          Elég hangosak voltatok, még Monacót is túltettétek – nevetett Jens
-          Ez az én mérnököm hibája – nevetett Seb
-          Óh, igen –néztem rá – mintha te nem lettél volna benne
-          Hééé –szólt ránk Tina – Beszélhetnénk másról, nincs gyomrom hozzá
-          Rendben – tette fel a kezét Seb – Többiek?
-          A Red Bull? – nevetett Jens – szerintem még K.O
-          Ahhoz képest mi akkor jók vagyunk – nevetett a német…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése