A rész egy kicsit 16 vagy lehet, hogy 18 pluszos, ezért bocsika :$ de sajnos este írtam és nem mivel uborka szezon van, nem nagyon lehet az adatokra koncentrálni
remélem nem bánjátok :$
Léna

Léna
Reggel azonnal kipattant a szemem.
- Futam – szólaltam meg
- Igen – ásított Seb – 8 óra múlva – nézett az órára
- El kell kezdeni a felkészülést – néztem rá
- Nagyon be vagy zsongva – ásított
- Aludj csak – nevettem rá
- Azt is teszem – nyújtotta rám a nyelvét
Kipattantam, és mint akit felhúztak úgy mentem a fürdőbe. Ismét befontam a hajam és szinte ugráltam a pálya felé. Amikor megpillantottam Tim-et és Rocky-t nevetnem kellett.
- Jó reggelt munkatársak – huppantam közéjük
- Te mit szívsz? – kérdezte Rocky – lökjél már nekem is
- Csak nem fáradtak vagyunk? – nevettem rájuk
- De – ásított Tim
- Pedig ez a nap szép lesz, ja és nincs eső – nevettem majd a parc fermé felé vettem az irányt
- Ezt tényleg szívott valamit – hallottam meg Rocky dünnyögését
Még nagyobb lendülettel ellenőriztem az autóátvételt. Amikor már nálunk volt, kiadtam az ellenőrzést, majd újra elővettem a taktikákat. Ránéztem hirtelen az autóra és megsimogattam.
- Gyönyörű igaz? – szólt mellettem meg egy hang
- Az – bólintottam, majd a hang irányába néztem – Főleg neked – mosolyogtam
- Igen, a legkülönlegesebb nő az éltemben – mosolygott- Persze csak utánad – nevetett
- Azért – néztem rá – Seb – szóltam utána
- Hm? – kérdezte mosolyogva
- Szerinted melyik terv lesz a befutó – kérdeztem
- Jaj, te nő – nevetett fel – Megyek, interjúm van
- „Megyek, interjúm van” – figuráztam ki
- Hallottam ám – nevetett hátra
Visszavonultam a papírokhoz és elégedetten dőltem hátra. Már épp elkönyveltem, hogy minden rendben, mikor esni kezdet.
- Ezt nem hiszem el – mordultam meg
- Inkább most, mint futamon – jött be Rocky
- Igaz, még felszáradhat.
- Pontosan – bólintott
Kimentünk, hogy megnézzük, mit csinálnak a többiek. Seb persze már ökörködött a szerelőkkel, és valamin nagyon nevettek. Christian tudta a tervem így egy értekezletet hívott össze, persze, csak a mi részlegünknek.
- Léna, mi lesz, ha esni fog végig? – kérdezte a főnök
- Mi úgy számoltunk, hogy ez csak egy átmeneti zápor és a futamra minden jó lesz
- Hát remélem – nézett rám Christian – Ha esetleg mégsem akkor mi lesz?
- Akkor bukunk, de csúnyán – néztem rá
- Hm.. végül is, kockázat nélkül nincs győzelem – bólintott – Penge élen táncoltok.
- Tudom, de meg tanultam egyensúlyozni – mondtam magabiztosan
- Remek válasz – mosolygott – nem leszünk veszélyben
Az ülés feloszlott, Seb hozzám sétált.
- Még van egy kis időm a parádéig – nézett rám – együtt tölthetnénk el.
- Hm… –gondolkodtam – Nem lehet, dolgom van – nevettem rá, láttam a szemében, hogy leesik, miért is kapja.
- Szóval ez a reggeli dolog miatt van igaz? - nevetett – Ördögi és gonosz
- Ez van – tártam szét a kezem – Segíts magadon bajnok – nevettem fel
- Ezt még megbánod – nevetett – Visszakapod
- Nem szívem, ezt te adtad – mosolyogtam rá
Kimentem, majd Tinába futottam:
- Szia – öleltem meg
- Szia – köszöntött-, hogy vagy?
- Remekül, imádom bosszantani Sebet – mosolyogtam
- Összekaptatok, vagy ez olyan, mint Monacóban? – kérdezte
- Ez olyan, mint Monacóban – nevettem
- Akkor értem.
- Te és Jens?
- Jól vagyunk – mosolygott – Sikerült mindent rendezni
- Ennek örülök – mosolyogtam, - Nekem most mennem kell, majd találkozunk.
- Menj csak – mosolygott
Rockyval találkoztam az ebédlőbe és leültem mellé enni. Ha jól bele gondolok, ma még nem is ettem. Sebastian lépett be ördögi mosollyal, tudtam, hogy tervezett valamit. A parádén volt idő gondolkodnia.
- Léna, meg kellene beszélnünk pár dolgot a kiállással kapcsolatban – jött oda hozzánk
- Rendben – nyeltem le az utolsó falatot
- Taktika mi? – nevetett gonoszul Rocky
Nevetve hagytuk ott, majd az irodámba mentünk.
- Mindent tudsz a kiállásról – nevettem rá
- Persze – nevetett ő is
- Most jön a bosszú? – kérdeztem nevetve
- Aham – vigyorgott
Felültetett az asztalra. Gonosz vigyort ejtett, majd a keze a bugyimba vándorolt. Hirtelen felnyögtem majd rá néztem. A kék szemei csak úgy perzseltek.
- Felettébb gonosz – ejtettem ki lassan a szavakat, mert egész végig nem hagyott a kezével
- Mondtam, hogy büntetés jár – ért a legérzékenyebb pontomhoz
- Sebastian! – sikítottam szinte
- Igen drágám? – szólt nevetve
- Ezt még megbánod – küszködtem a szavakkal
Kivette a kezét, majd rám nézett:
- 2-1 – nevetett
- Játszol? – néztem rá
- Aham – vigyorgott még mindig
Amikor kiment Rocky jött be nevetve
- Ne mondj semmit – néztem rá
- Szép hangod van, ha kiáltasz – nevetett
- Sokan hallották? – kérdeztem
- Az egész Home-unk – nevetett tovább
- Remek, Vettel ezt még megbánod – morogtam – Mikor kezdődik a rajtprocedúra
- Fél óra múlva – nevetett Rocky
- Esik? – kérdeztem
- Igen – vigyorgott - mit tervezel?
- Titok drága francia, titok – nevettem fel
Kimentem az esőre és hagytam magam bőrig ázni. Pár mérnök rám nézett és rázta a fejét, de nem törődtem velük. Még Jens is megállított
- Mi az, nem telik a Red Bullnak esernyőre? – kérdezte nevetve
- Telni telik, csak most nincs rá szükségem – nevettem én is
- Miért érzem, hogy ez Sebnek fájni fog? – nevetett fel
- Komolyan Jenson elmehetnél jósnak – kacsintottam rá
- Nem is rossz ötlet – gondolkodott el – Úgy is láttam egy ilyen show-t a tévében.
- Akkor meg van a következő állásod – nevettem rá
- Meg bizony – nevetett ő is – Az ötletért prémiumot kapsz, de most inkább a tervről akarok tudni – nevetet
- Úgy is megtudod – nevettem
- Igaz, Tina elmondja, ha majd megtudja, de nem tartalak fel – nevetett
Nevetve mentem tovább, és megálltam, amíg úgy nem éreztem, hogy eléggé eláztam. Besétáltam Seb szobájába. Az ágyon feküdt és olvasott valamit. Amikor kinyitottam az ajtót csak felpillantott:
- Ennyire esik? – kérdezte az újságot bújva
- Aham – mondtam, ahogy beértem, természetesen hazudtam neki
- Az szép lesz – konstatálta, de még mindig nem nézett fel
- Aha – kezdtem el szép lassan levetni a ruháimat.
- Léééé….. – akadt meg Seb szeme, ahogy vetkőzöm.
Fokozatosan vetkőztem ő meg követett a szemével. Lassan odalépett majd elkezdet simogatni a hátam.
- A-a bajnok – nevettem fel – nincs tapi
Nem hallgatott rám. Levettem a melltartóm, azonnal a melleimet simogatta. Tudtam, hogy lassan az őrületbe fogom kergetni. Megfogtam a melltartóm, és úgy csináltam, mintha átölelném, miközben hátra hajtottam a kezét. Mindezt élvezte, de azzal nem számolt, hogy le is kötöm azokat, hogy ne tudjon hozzám érni. Amikor rájött égető tűz volt a szemébe, szinte perzselt. Lelöktem az ágyra és úgy folytattam a magánszámot. Minden egyes mozdulásomnál nyelt egy nagyot. Gonoszan kikészítettem. Amikor az alsó ruházat került le rólam, már nem bírta tovább, inkább becsukta a szemét. Még akkor is nagyokat nyelt, inkább kinyitotta. A gatyája egyre jobban dudorodott. Rá pillantottam és majdnem felnevettem. Ott álltam előtte meztelenül, majd keresni kezdtem a ruháimat, még szerencse, hogy a szobájában is van egy pár. Lassan öltözni kezdtem, amit ő végignézett. Már majdnem kész voltam, amikor kiszabadítottam a kezét. Teljesen felöltöztem, majd rá néztem.
- Nincs rajtad bugyi – habogott
- Igen és szoknyában vagyok – nevettem rá – Ezzel a tudattal fogsz beülni 20 percen belül.
- Gonosz nőszemély – nézett rám, a vágya nem enyhült
- 2-2 édes - nevettem rá
Persze az eső már elállt és hideg volt, amikor kimentem. Nem voltam teljesen megőrülve, így az irodámba pótoltam a hiányzó ruhadarabot, de erről persze Seb nem tudott. Már kint volt, amikor én elfoglaltam a helyem. Az aszfalt vizes volt, de több eső nem várható.
Seb kihajtott, majd ott kiszállt. A szemei még mindig vágytól voltak fűtve és alig bírt koncentrálni a kérdésekre.
- Mit csináltál vele? – kérdezte Rocky kint a belső rádión
- Én? – nevettem fel – Az égvilágon semmit
- Ajánlom is – szólt közbe Christian – Ha elcseszi miattad háború lesz.
- Nem lesz baj főnök – nevettem
- Úgy legyen.
Kiszálltak a vonalból, még én ellenőriztem mindent. Seb beült, Rockyék visszajöttek. Megkezdődött a felvezető kör:
- Seb, vigyázz, lehetnek még tócsák, a rázókat kerüld és a fehér vonalat – szóltam bele
- Reeend..ben – szólt rekedtes hangon, még mindig nem heverte ki a magánszámom
„Gyerünk bajnok, szedd össze magad” – mondtam magamban.
A rajt következett. Keresztbe tett ujjakkal ültem. Ahogy kialudtak a lámpák, csak Sebet figyeltem, kitűnően jött el.
- Remek Seb, első vagy – szóltam neki
A további részben, nem volt gond, a pálya gyorsan száradt, így slickkért be tudtunk jönni, amint slick lett az autón egyre gyorsabb lett. Mosolyogtam, amikor minket mutatott a kamera, hirtelen váltottak Whitmarsh-ékra, akik viszont az előbbi képre összevonták a szemöldöküket.
A vége felé Jens eléggé begyorsult.
- Seb Jens közeledik – szóltam a fülére
- Mennyire van? – kérdezte azonnal
- 3,2 – szóltam rá – Oszd be
- Meg lesz – válaszolt
Jens hiába siet, mi nyertünk. Ahogy leintette a kockáz zászló teljes torkomból üvöltöttem:
- SEEBASTIAN VETTEL MEGYNYERTED A BELGA NAGYDIJAT - nevettem hozzá
- Uhuuuuuuuuuuu!! YEEEEEEEESSSSSSSSS BABY! – üvöltött ő is – Remek verseny volt, köszönöm srácok, nélkületek nem ment volna! Megcsináltuk!
Hirtelen Whitmarshékat mutatták. Direkt is kiabáltunk, mióta Martin megjegyezte, hogy eléggé zavaró. Még Christian is csatlakozott a kiabálásba.
Azonnal ledobtam a fülesem és Rockyval meg a srácokkal rohantam a pódium felé. Britta Tinával sétált, szépen lassan. A Red Bull elhozta az első és a harmadik helyet. Seb beért, mindenki megveregette a vállát. Adrian ment ki a dobogóra. Amikor átvette a kupát hatalmas üvöltés támadt, és a pezsgőzés alatt is énekeltünk. Láttam, hogy Seb elég bajban van még mindig, eléggé dudorodott az overallja. Seb elment interjúra, a szerelők pakolni kezdtek, mi pedig lezártuk az aktákat. A garázsban a garázsdal uralkodott el, mindenki táncolt szinte, tudtuk, hogy hatalmas buli lesz. Amikor Seb visszatért, megint hangzavar lett és mindenki leült a közös fotózásra, még Tina is mellém állt. Minden késszen állt, hogy ünnepeljünk…
***
- Jöttök? – kérdeztük már átöltözve Sebbel Tinát és Jenst
- Most nem – mosolygott Jens – inkább kettesben lennénk
- Semmi baj – mosolygott Seb
Tináék elmentek, mi pedig a csapat bulira vettük az irányt. Nem hiába mondják, hogy a Kimis bulik után a legütősebb a RB buli. Most sem hazudtoltuk meg a tényt. Énekeltünk táncoltunk és sokat ittunk. Hajnali órákat élhettük már, azt se tudtam, hol vagyok. Sebi is ivott, de ő kevesebbet, bár többet, mint ahogy tervezte volna, hiszen Michael is beugrott. A szállodában mentünk, amikor újra feleszméltem.
- Sebi hol vagyunk? – suttogtam becsiccsentve
- A hotelbe – mosolygott
- Az jó – nevettem
Az ajtó előtt megálltam, majd hirtelen seggre ültem
- Csüccs – nevettem fel
- Gyere hercegnőm – húzott fel Seb
Amikor az ágyra dobtam magam, hallottam, hogy kint énekel Rocky és Stu na meg Lee. Utána Tina és Jens hangját is hallottam, majd nevetést. Seb mellém telepedett.
- Remek futam – volt simogatta az arcom – és ezt neked köszönhetem
- Nincs mit köszönnöd – húztam magamra egy csókra
Rég volt ilyen tartalmas és hosszú éjszakánk, főleg ilyen hangos.
A reggelinél Tina és Jens álmos fejet vágott:
- Most már értem, miért mondják ütős bulinak – nézett ránk Tina, amikor leültünk – a szomszédok nem alszanak
- Bocsi – nevettem fel
- Elég hangosak voltatok, még Monacót is túltettétek – nevetett Jens
- Ez az én mérnököm hibája – nevetett Seb
- Óh, igen –néztem rá – mintha te nem lettél volna benne
- Hééé –szólt ránk Tina – Beszélhetnénk másról, nincs gyomrom hozzá
- Rendben – tette fel a kezét Seb – Többiek?
- A Red Bull? – nevetett Jens – szerintem még K.O
- Ahhoz képest mi akkor jók vagyunk – nevetett a német…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése