Léna
Reggel semmi kedvem nem volt felkelni. Amikor mégis rászántam magam, első dolgom az volt, hogy kinézzek az égre. Még nem esett, viszont a felhők gyülekeztek. Elhúztam a szám, majd a fürdőbe mentem. Befonta a hajam, felvettem a szokásos Red Bull-os felszerelésem, és Seb felé indultam. Még mindig aludt, bár a fele takaró rajta se volt, a lába is kilógott és hason fekve a párnámat ölelgette. Elmosolyodtam ezen a képen, majd megfogtam a takarót és rendesen ráterítettem. Nem kelt fel, tovább ölelgette a párnát és mosolygott álmába. Odahajoltam az arcához és nyomtam rá egy puszit, majd elsiettem.
A bokszba épp Rockyval futottam össze.
- Jó hírt vagy a rosszat? – kérdezte
- Kezd a rosszal – néztem rá
- Eső várhat – mesélte
- Remek – húztam el a szám – Akkor mi a jó?
- Az, hogy csak a Q1 és Q2 környékére mondják
- Akkor addig kellene túlélni
- Pontosan
- Milyen edzésünk lesz? – kérdeztem
- Kevin szerint száraz
- Ma van Webber szülinapja – nevetett Rocky
- Remek – nevettem – Speciális ajándékban lesz része
- Még egy hír – vágott közbe Rocky
- Na, ki vele – nevettem
- Webber szerződést hosszabbított
- Na, csúcs – húztam el a szám
Megnéztem mind a két verziót, amit elkészítettem. Felkaptam a száraz pályás mappát és kisétáltam az irodámból. Az autót megnéztük, én leültem a jobb elsőre. Kezdetét vette az ellenőrzés.
- Mindent rendben találtunk – közölte Tom
- Remek – mosolyodtam el – és már reggel is van.
- Igen, most megyünk – nevetett
- Menjetek csak – mosolyogtam
Felkeltem a kerékről, megsimogattam az autót és Seb keresésére indultam. Webbert már elkezdték ünnepelni a szerelői, de nem nagyon figyeltem rájuk. Seb szobája fele vettem az irányt. Ott ült bent Tommival és beszélgettek.
- Sziasztok – mosolyogtam rájuk, ahogy benyitottam – Zavarok?
- Nem, dehogy – mosolygott Seb, majd kinyújtotta kezét.
Lassan odasétáltam, majd megfogtam. Automatikusan húzott az ölébe.
- Milyen időnk lesz? – mosolygott Tomi
- Kevin szerint száraz – nevettem
- Na, akkor ne vegyünk rá mérget – nevetett Seb is – Ettél valamit? – simogatta meg az arcom
- Még nem volt rá időm – néztem rá
- Na, akkor most itt lesz az idő – nevetet Tommi
- Pontosan – húzott fel Seb, majd kézen fogva mentünk ki, ahol kiabálást hallottunk.
- Mi ez? – kérdeztük szinte egyszerre
Hirtelen megláttuk Tinát és a kedvenc riporternőmet. Tina egy hatalmas pofont kevert le neki és sírni kezdett. Seb azonnal lefogta Tinát és nyugtatni kezdte, amikor én a nőhöz fordultam:
- Nem meg mondtam, hogy tűnj el innen!!! – kiabáltam, rá majd megfogtam a haját és úgy húztam végig – Azt hittem elég érthető voltam! Takarodj a családom közeléből!
- Engedj el – kiáltott – ezt még megbánod
- Nem hallgattál rám ócska ribanc, megmondtam, hogy takarodj a csapatom körül – húztam még mindig a haját – nem fogadtad meg a tanácsom, most megjárod.
Egészen a paddockon végéig húztam, majd elengedtem.
- Teszek róla, hogy többet a családom közelébe ne gyere! – kiáltottam rá
- Tönkre teszlek te liba, ezt megkeserülöd – üvöltötte
- Nem unod még? – nevettem fel, majd otthagytam
Visszamentem a Homeba és megkerestem Christiant.
- Christian, beszélhetnénk? – léptem mellé
- Persze – bólintott
- Van egy riporternő, aki állandóan zaklatja Sebet és most kiborította Tinát is. A spanyol tv-nél dolgozik.
- Tudom, kire gondolsz – húzta el a száját – Gondoskodom róla, hogy az életbe ne tegye egy nagydíjra se be a lábát – akadt ki Christian – az én embereimmel egyik se kezdjen ki.
- Köszönöm – mosolyogtam rá
- Nincs mit – mosolygott – De mi volt ez a kiabálás?
- Tina lekevert neki egyet én meg végig húztam a haját a paddockba. Még szerencséje, hogy csak én kaptam el és nem Tina. Még jó, hogy Tinát lefogta Seb.
- Na, azt hogy magyarázzuk ki, hogy brutálisak vagytok? – kérdezte nevetve Christian – Na, mindegy, megérdemelte, megyek is és elintézem
Azzal ott hagytam főnököm és visszamentem a többiekhez. Ott volt már Jens is, akit épp beavattak. Felhívta Martint, hogy onnan is tiltsák ki.
- Mi történt? – kérdezte Tina
- Semmi – nevettem
- De miért üvöltött a nő? – kérdezte tovább
- Mert a hajánál fogva húztam – rántottam meg a vállam, a srácok nevetésben törtek ki.
- Szerencséje, hogy nem én kaptam el – dühöngött Tina
- Épp ezt mondtam Christiannak – nevettem – Beszéltem vele, és gondoskodik róla, hogy többet ne tehesse be a lábát F1-es rendezvényre.
- Köszönök mindent – mosolygott ránk
- Nincs mit köszönnöd – öleltem meg, mire a belső rádióm rezegni kezdett – na, úgy látszik a kajának lőttek. - nevettem
- Hány óra? – kérdezte Jens
- Mindjárt fél tizenegy – néztem az órámra
- A francba – kezdett el Seb rohanni az öltöző felé, Jens is így tett, csak ő a másik irányba
- Hát ezeket meg mi lőtte? – kérdezte Tina
- Mindjárt edzés – mosolyogtam
- Igaz – mosolygott
- Jensnél nézed? – kérdeztem
- Igen, remélem nem baj – nézett rám
- Nem, dehogy is – mosolyogtam rá, majd én is a futottam a bokszba
Amikor beértem már mindenki sürgött, forgott. Adrian odajött és elmesélte, hogy Christian eléggé kiverte a balhét a spanyol tv-nél, és kedvenc riporteremet kirúgták, engedélyét elvették és minden F1-es rendezvényről kitiltották. Megköszöntem Adriannak az információt. Megkerestem Christiant és neki is megköszöntem. Mire visszaértem Seb zihálva futott az autójához.
- Itt vagyok, itt vagyok – ért oda, mögötte Tommi szaladt
- Nem késtél el – nevettem rá
- Mi lesz a feladat – nézett rám
- Itt van a szárazpályás mappám… - épp, hogy kimondtam, azonnal szakadni kezdett az eső – oh, hogy az a… - húztam el a szám
- Megyek a másik mappáért – szólt oda Rocky
- A koreográfia ugyanaz, mint tegnap – fordultam Sebhez.
Ő is bosszankodva ült be. Rocky megérkezett a mappákkal, épp kezdetét vette az edzés.
- Rendben Seb, egy csomó víz van a pályán, csak óvatosan, „B” terven vagyunk – szóltam bele a rádióba
- Értettem – szólt bele
Pár kör után visszahívtuk és kezdtük az autót egyre esősebbre hangolni.
- Milyen idő lesz délután? – kérdeztem a rádión Kevint
- Esős – szólt bele
Gondolkodni kezdtem, majd hirtelen megnyomta a PIT, feliratot
- Srácok, vegyetek vissza az esős beállításokból. Az arány 70-30% a száraz javára
- Értettük – szólt bele a vezető szerelő
Rocky furcsán nézett rám, szinte nem értett mit teszek:
- Kérlek, bízz bennem – néztem a franciára, aki bólintott
Webber végig jól autózott, ami annak köszönhető volt, hogy ők teljesen esős beállításokkal mennek. Nem nagyon szerepeltünk jól, te tudtuk, miért. Webber első lett, Jens 4. lett, mögötte Seb végzet. Amint Seb kiszállt, elmondtam neki, miért gyorsabb Webber. Egy ördögi mosolyt küldött, ő értette mit akarok. El ment nyilatkozni én meg meghagytam, hogy senki sem változtathat. Végre elmehettem enni. Ahogy beültem a Home-ba, Tina lépett be.
- Sajnálom Sebet – jött oda
- Semmi baj – nevettem rá
- Ha nevetsz, akkor tényleg nincs baj – mosolygott – Mit terveltél ki? – nevetett Tina
- Az hadi titok – nevettem
- Eszel velem? – kérdeztem
- Igen, ha lesz édesség is – csillogtak a szemei
- Lesz – nevettem el magam ismét
- Sziasztok, hölgyek – jött be Seb is, majd belevett az ételembe
- Te Pasi – nevettem fel
- Éhes vagyok – motyogta
Én már úgysem voltam éhes, így odatoltam elé a tányért. Seb jóízűen falatozott. Kisvártatva Jens is belépett.
- Ajjaj – nézett ránk – furcsán csillog a szemetek, ez nagyon nem jó - nevetett – Kitaláltatok valamit igaz? – kérdezte félve
- Majd megtudod – nevettem rá
- A francba, megint végünk – nevetett Jens
- Nekem te vagy a legjobb – mosolyodott el Tina
- Ti németek, mindig ennyit esztek? – kérdezte nevetve Jens – na, jó, Lénát kivéve
- Nem is eszünk sokat – nevetett Tina
- Azt látom – mutatott Jens kedvesére
Mindannyian felnevettünk…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése