Léna
A tartalmas ebédünk után ismét jöhetett a munka. Furcsa volt a családom a bokszban látni, mind ott ültek egytől egyig és szorítottak értünk. Amikor felültem a pitwallra, láttam őket és egy mosolyt küldtem feléjük. Seb már bent ült, ideje volt, hozzá is szólnom:
- Seb, a hőmérséklet 18 fokos, az asztalt 26. Szél van, vigyázz 14.5-ös erősségű. A felvezetőn és a levezetőn kívül van két köröd, először a keményebbik keveréken mész ki. Jelenleg forgalom van a pályán, úgy számolunk, hogy amikor kimész, a forgalom csökken.
- Értettem – szólt bele szűkszavúan
Amikor kiengedtük, a forgalom csökkent, Sebnek két köre volt, utána nem terveztük, hogy kimegy. Esőt nem vártunk, így a két kör után nyugodtan visszahívtam. Néztük a kör időket, volt olyan csapat, ahol már itt elhasználták a lágykeverékű abroncsot, pedig még csak a Q1-ben jártunk. Seb itt a 10. lett, de nem idegeskedtünk, készültünk a Q2-re.
A Q2-ben a forgatókönyv majdnem ugyan az volt, csak itt most lánykeverékkel mentek a körök. Seb most a második helyen végzett Hamilton mögött, így nyugodtabban dőltem hátra, és mondtam az információkat a fülére. A tűzijátékhoz közeledtünk, mindenki nagyon feszült volt, tudtuk, hogy most jó a McLaren, egy kicsit féltem is tőlük. A kötelező körök után még az élen voltunk, ám az utolsó körökben nagyot esett ismét az állunk. A Pole Webberé lett, és Seb csak a harmadik lett. Tágra nyílt szemekkel bámultam a monitort és ismét nem értettem az egészet. Persze azonnal jöttek a fotósok és a riporterek, alig tudtunk leszállni a pitwallról. Christian már nyilatkozott, mi pedig a bokszba mentünk. Ismét legyőzött minket Webber és Ciaron. Seb a kötelező köreire ment, míg mi a többiekhez.
- Ezt most már komolyan nem értem – bosszankodtam
- Baj van az autóval? – jött oda Norbert
- Nem tudom, nem tudom – néztem rá, majd Heike és Anya is odajött
- Seb biztos le lesz törve – állapította meg Heike
- Inkább makacs lesz – húztam el a szám, tudtam már, milyen ilyenkor
- Tehetünk valamit? – kérdezte anya
- Semmit, nekem már nincs több ötletem – tártam szét a karom
- Jobb lesz, ti vagytok a Red Bull – jött oda Tina is
- Sajnálom Jenst – öleltem meg, tudtam, hogy utána hozzá fog menni
- Átadom – mosolygott halványan – Ő nem veszi ennyire komolyan, mint ti
- Mi sajnos igen – mosolyogtam halványan
- Én most már feladom – robogott közénk Rocky – ötletem sincs, mitől rossz ez a lány – bökött Kylie-ra
- Nekem sincs – húztam el a szám – Már nem tudok jobbat kitalálni
- Azt mondom, hagyjuk a fenébe, majd jönnek az új fejlesztések, nem éri meg még egy éjjelt átszámolni, már az adatokkal fekszem – morgott Rocky
- Ahogy én is – forgattam meg a szemei.
Sebastian lépett be. Az arca meggyötört volt, és látszott rajta az elkeseredés. Nagyon fájt, ahogy így látom, azonnal odamentem és megöleltem. Egy apró mosoly ült ki az arcára, majd szorosan magához húzott. Sokáig bújt az ölelésembe, majd elhátrált. Mindenki már a bokszban volt, Seb figyelmet kért, azonnal mindenki rá figyelt:
- Srácok – szólalt fel – Nagyon sajnálom, hogy nem hoztam a tőlem elvárt eredményt. Tudom, hogy sokat dolgoztatok, és higgyétek el, ez nem a ti hibátok. Ígérem, a futamon a maximumot fogom nyújtani – nézett rájuk, a srácok megálltak és megtapsolták, nagyon felnéztek Sebre
- Nem a te hibád – jött egy hang hátulról – Ma ennyi volt az autóba – szólalt fel Christian és jött közelebb – Becsülendő, hogy ennyire szíveden viseled mindenki sorsát itt, de hidd el Seb, ez nem a te hibád.
- A nyári szünet után több új fejlesztést is kapni fog az autó, ne csüggedj. Tudom, hogy nagyon készült erre a nagydíjra, de ez nem a te hibád, az élet sajnos ilyen. – nyugtatgattam
- De nem is a tietek – nézett a szemembe – Rengeteget dolgoztatok az autóval, éjjel-nappal, és bánt, hogy nem tudom meghálálni.
- Jaj szívem – öleltem meg ismét.
A család boldogan nézett ránk, majd Tina közölte, hogy átugrik Jenshez. Nem lepődtünk meg, és üdvözletünket küldtük a szőke britnek. Rockyval megmakacsoltunk magunkat, és sztrájkot indítottunk a munka ellen. Ezen a hétvégén akármit is csináltunk, nem jött össze, és még esőt is mondtak, így úgy döntöttünk, hogy inkább kipihenjük magunkat és nem változtatunk semmin már. (Persze, amit a taktikát illeti) Ennek Seb örült a legjobban, így az egész délutánt vele töltöttem, vagyis tölthettem volna, ha anyáék nem jönnek be, és nem kezdenek az esküvőről beszélni. Persze, ez is fontos dolog, hiszen mindjárt itt van a nyakunkon, de szívem szerint a szabadidőm jobban fordítottam volna Sebre, és ahogy Seb nézett ő meg rám. Türelmesen megbeszéltünk mindent, majd az anyukák távoztak. Az órára pillantottam, már kilenc óra volt. Seb talált egy meccset a tv-ben, ami lekötötte, én addig elmentem fürödni. A meleg víz, nagyon jól esett ez után a fárasztó nap után, már teljesen ellazultam, amikor Seb nevetésére lettem figyelmes. Először azt hittem, hogy csak néz valamit, de a nevetése egyre jobban erősödött, így hajtott a kíváncsiság, hogy megnézzem, mi ez a jó kedv. Gyorsan magam köré tekertem egy törölközőt, majd kimentem. A szobába ott állt Jens és Seb rajta nevetett ezek szerint:
- Hát itt meg mi folyik? – kérdeztem meglepődve
- Akadt egy kis problémánk – nevetett Jens
- Mi? Tina jól van? – ijedtem meg
- Nem olyan baj – nevetett Jens – hanem más milyen. Csak pár óvszert kértem Sebtől, a mienk elfogyott
- Aha – szakadt ki belőlem is a nevetés, nem bírtam abba hagyni
- Hihetetlen – nevetett Jenson is – Seb is így reagált, ti nagyon egy rugón vagytok.
- Még szép – nevetett Seb – na, várj, mindjárt keresek – ment el nevetve
- Nem is tudtam, hogy ennyire aktívak vagytok – nevettem még mindig
- Hát mi nem dolgozunk annyit az autón, hanem máson – nevetett Jens
- Jaj Jens – nevettem fel, mire Seb megérkezett
- Na, itt van egy egész dobozzal – nevetett
- Na, mi van, ti nem használtátok? – szólogatott be Jens
- Hát nem, sok volt a munka – mosolygott Seb
- Hát pedig, ti voltatok a példaképeink – nevetett fel Jens – na, további szép estét
- Jó szórakozást – nevettünk fel egyszerre Sebbel
- Ez őrült – szólt már Seb, amikor kettesben voltunk
Nem tudtam mást, mint nevetni. Seb is gyorsan lezuhanyozott, én már a meleg paplan alatt vártam. Besszfészkeltem magát, majd a mellkasán aludtam el.
Reggel ismét esőkopogásra ébredtem, mint Montreálba, de most nem vertem fel a fél csapatott. Az órám épp csörgött, lenyomtam, majd készülődni kezdtem. Amikor indulásra készen álltam, odamentem Sebhez, hogy puszit nyomjak az arcára:
- Maradj még – kérlelt becsukott szemmel
- Nem lehet – simogattam meg az arcát – Aludj csak
- Ühüm – válaszolt
- És öltözz melegen, esik – pusziltam meg
- Ühüm – válaszolta, majd magára húzta a takarót…
***
Seb
Amikor ismét felkeltem, már idő volt. Gyorsan felöltöztem, majd lementem reggelizni. Ott ült a család, nagy nap volt ez a mai, ez az első futamom itthon világbajnokként. Tommi gondosan figyelt a táplálkozásomra, ha rajtam múlt volna, nem tudtam volna egy falaltot se enni, bevallom izgultam. A pályán az érzés enyhült, főleg amikor ugrattam Jenst és Tinát, Jens tegnapi akciójáért. Azért valljuk be, nem mindennap történik ilyen az emberrel. A pilóta parádén végig Michaellel beszélgettem és integettük a közönségnek, nagyon jó volt látni az embereket, akik miattunk jöttek ki. A parádé után épp Lénához indultam, amikor Ciaron állított meg…
- Sebastian, beszélnünk kell – nézett rám
- Nekünk nincs miről beszélnünk – néztem rá, épp indulni akartam, amikor megfogta a karom
- A feleségedről lenne szó – mondta sejtelmes hangon
- A feleségemet ne keverd bele – húztam fel magam.
- Nézd, nem gondoltál még bele, hogy miért van annyi időt kettesben Rocky és a te feleséged?
- Mondtam, hagyd őket békén – csattantam fel
- Nem gondoltál rá, hogy megcsal? Ahogy téged is titkolt, úgy őt is titkolhatja. Na és ki venné észre? Senki, nem feltűnő. Lehet, hogy már akkora szarvaid vannak, hogy le se lehet rajzolni
- Menj innen, és áskálódj máshol, nem érdekel ez a baromság – hagytam ott Ciaront
Még ilyet, ekkora baromságot kitalálni, még hogy Léna és Rocky. Amikor az irodába léptem, épp nevettek valamin, majd hirtelen csend lett.
- Szia szívem – jött oda hozzám Léna
- Sziasztok – mosolyogtam rájuk, majd a karomba zártam kedvesem
- Mehetünk? –nézett fel rám
- Igen – bólintottam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése