Léna
Meglepő volt Sebastian hibája, de próbáltam betudni egy vízátfolyásnak és a lehető legtöbbet kihozni a futamból. Végül ez a negyedik lett, amit a srácok kiválóan gyors kerékcseréjének köszönhetünk. Amint leintették a futamot, Christian azonnal egy válság értekezletet hozott létre, hogy megbeszéljük ezt a szerencsétlen hétvégét, vagyis hétvégéket. Gyorsan szóltam Tinának, hogyha Seb megérkezik, szóljon neki, ne hogy megijedjen, hogy senkit sem talál. Tina bólintott és folytatta Jensel a párbeszédet. Amikor helyet foglaltam Tim és Rocky között, először Ciaron hatalmas vigyora tűnt fel:
- Hát ez meg minek örül? – kérdeztem Rockyt
- Szerintem annak, hogy ez már a második. hétvége, amikor elkeni a szánkat
- De ha rajtam múlik az utolsó is – szórtam a szikrákat a szemeimmel
- Nagyon idegesítő – csatlakozott Tim is
- Addig örüljön, amíg tud, mostantól mi jövünk – lett magabiztos Rocky is.
Christian is megjelent és kezdődött az értekezlet. Utána érkezett még Adrian egy halom papírral, tudtam, ma későn szabadulok.
- Mindenki visszautazik Keynesbe, és mindenki átnézi a részlegét. Léna és Rocky, adjátok ki a parancsot, hogy a gyárba elemeire bontjátok az autót, és mindent vizsgáljatok át. És Sebastiannak is kötelező a megjelenés. Beszéltem Brittával, le kell mondania a focit.
- Mi pihenhetünk? – nevetet Ciaron
- Ti igen – bólintott Christian – szép munkát végeztetek.
- Legalább kevesebb lesz a szennyező anyag – súgtam oda Rockynak, aki hangosan felnevetett
- Nem tudom, mi annyira érdekes Léna és mi annyira vicces Guillaume, de a helyetekben nem örülnék. Mi okozta Seb kicsúszását?
- Valószínűleg vízátfolyás – vágtam rá
- De ott nem is volt sok víz – mondta sejtelmesen Ciaron
- De volt, különben is Schumacher is ott csúszott meg, kellett ott valaminek lenni – néztem dühösen
- Magyarázat elfogadva – helyeselt Christian – Pakoljatok, holnap találkozunk Keynesbe – oszlatta fel az ülést Christian
Gyorsan siettem ki, és Seb keresésére indultam, hogy közöljem vele a híreket. Épp Tinával és Jensonnal beszélgetett
- Ennek hamarabb vége lett, mint gondoltam… - szaladt hozzájuk – Mi baj? –néztem rájuk
- Semmi – vágtam rá morcosan Tina
- Nem úgy néztek ki – ráztam a fejem értetlenül
- Ez van – duzzogta Tina, majd Jensel a McLaren bokszba ment
- Mi baja Tinának? – kérdeztem Sebet
- Beszélnünk kell – mondta komolyan Seb
- Rendben, de nekem is kell mondanom pár dolgot – ijedtem meg, nem értettem miért ilyen komoly
- Kezd te – szólalt meg majd hosszan bámult a kék szemeivel.
- Össze kell pakolnunk, és Keynesbe kell mennünk. Neked is jönnöd kell, mi szétszedjük Kylie-t gondolom, te pedig szimulátorban leszel. Továbbá Christian mondtam, hogy beszélt Brittával, hogy a focit le kell mondani. Sajnálom – néztem rá. Ő még mindig bámult, egyre jobban megijesztett. – Te jössz – mosolyogtam rá, hogy palástolja a félelmem
- A futam előtt beszéltem Ciaronnal, vagyis ő beszélt hozzám. Mondott dolgokat, és az a megdöbbentő, hogy a futamon ott motoszkált a fejemben. Ezért csúsztam ott ki.
- Ne figyelj rá, tudod milyen. Akármit is mondd az autódra vagy a teljesítményedre, meg se halld, direkt csinálja – húztam el a szám.
- Nem az autómról vagy a teljesítményemről beszélt – mondta komolyan
- Hát akkor?
- Rólad. Azt mondta, hogy te és Rocky, ti együtt vagytok. – hajtotta le a fejét. Furcsán néztem rá, majd távolabb mentem tőle.
- Te mit gondolsz? – néztem rá
- Nem hiszem el, de ott akkor elkezdett motoszkálni a fejemben. Nem figyeltem egy kicsit, és megtörtént a baj. Sajnálom – mondta könnyes szemmel
- Amit most Pilbeam kapni fog, azt megemlegeti – dühödtem be és Ciaron ajtaja felé rohantam.
- Léna várj – jött utánam Seb, tudtam, mire készülök
Ahogy rohantam a folyosón jött velem szembe Rocky is.
- Hééé mi az? – kérdezte, amikor majdnem fellöktem
Seb gyorsan vázolta neki a tényeket, majd a francia nevetőrohamot kapott. Ő is jött tovább, szerinte ez jó buli lesz:
- Na, ide figyelj te csótány – vágtam Ciaron asztalára
- Kopogni nem tanítottak meg – flegmázott
- Nem érdekelsz! Egye dolgot mondok! Ha még egyszer Seb közelébe mész, és tele tömöd a fejét hülyeségekkel, akkor esküszöm, megismered az igazi Léna Morgent.
- Ez már több dolog volt – nevetet pimaszul
- Én a helyedben nem húznám a gyufát Pilbeam. Még egy ilyen és véged – fenyegettem meg
Seb beért, és kivitt, mielőtt még megütöm Ciaront. Szerinte nem kell botrány, mert rosszul is elsülhet. Rocky persze egész végig csak nevetet még a feltételezésen is.
- Várj Léna – nevetett még mindig – Mostantól hivatalosan is szakítunk. Most már a tiéd – nevetett Sebre
- Te nem normális – nevettem Rockyra
- Sajnálom – hajtotta le Seb a fejét – Nem ezt érdemlitek.
- Fátylat rá – legyintett Rocky – Lesz elég problémánk a kocsival.
- Ne is mondd – húztam el a szám
Sebbel visszaindultunk a szállodába, hogy elvigyük a már összekészített bőröndünket. Előtte még Tináékhoz is bementünk:
- Tina, Jenssel mész? – kérdeztem mosolyogva
- Igen – bólintott – Köztetek szent a béke?
- Nem volt veszekedés – mosolygott Seb – Csak Ciaront ölte meg majdnem.
- Megjött már az eszed? – kérdezte Tina Sebet
- Meg, és sajnálom – mondta bűnbánóan
- Én meg a pofont – bólintott Tina
- Pofont? – lepődtem meg
- Megérdemeltem – sóhajtott Seb
- Most, hogy szent a béke mehettek is –nevetett Jens, jelezve, hogy estére már van programjuk
Nevetve távoztunk. Már épp kimentünk a szobánkból, amikor Tina jelent meg.
- Szia, nálad van a csíkos meleg egybe ruhád? – kérdezte
- Igen – mosolyogtam
- Megkapom? – kérdezte bájosan
- Hát persze – nevettem fel, majd visszamentem a szobába előkutatni, Seb pedig az autóhoz ment – Azt hittem szórakoztok – nevettem tovább
- Szórakozunk is, csak ez eszembe jutott – nevetett Tina is
- Remélem, van nálatok óvszer, tudod, most nem leszünk itt – nevettem fel
- Láttad volna tegnap Jens arcát, amikor visszajött. Teljesen zavarban volt.
- Azt megnéztem volna.
- Jaj de jó, hogy mondod, kérek időpontot a nőgyógyászomtól, hogy ne kelljen hozzátok átfutni
- Rendben – nevettem fel – De nekem most mennem kell, mert a szőkém ideges lesz.
- Menj csak – ölelt meg – a magyar nagydíjon találkozunk
Elutaztunk Keynesbe és szinte beköltöztünk arra a pár napra a gyárba. Seb szimulátorozott, mi pedig szétszedtük a kocsit. Több kérdésre is választ leletünk, ami örömmel töltött el. Sebnek megmutattam Adrian terveit az új hátsó részről, amit csak a nyári szünetben építünk be. Sebnek tetszettek a tervek. Majdnem mindenre találtunk megoldást, kivéve egy dologra: Hol van a sebességünk? Éreztük, hogy vesztettünk ebből a jó tulajdonságunkból, és azt is tudtuk, hogy az utóbbi nagydíjak esőben voltak, vagyis esős körülmények között, tehát ott kell kutatnunk. Nem volt sok időnk, hogy kitaláljunk valamit, szerdán már ott kellett lenni a felszerelésnek, és nekünk is. Még Seb is ott volt. Nagyon sajnálata, hogy le kellett mondani a focit, nem szeret csalódást okozni, de a munka az első. Végig ott volt velünk a megbeszéléseken és mindenből kivette a részét. Aznap a pályán aludtunk az irodámba a kanapén. Reggel Tinára ébredtünk:
- Ti itt aludtatok? – lepődött meg
- Igen – ásította Seb – muszáj, volt.
- Komolyan többet alszok itt, mint a saját ágyamban.
- Igen – húzta el a száját Seb is – és pokoli kényelmetlen.
- Ez van – nevettem
- Jens? – kérdeztem Tinát
- Jól van, biztos a csapatánál van.
- Jól éreztétek magatokat? – kérdeztem tovább
- Igen, nagyon – pirult el
- Ennek örülök – keltem ki a kanapéról, Seb még visszatakarózott – Hány óra?
- Már kilenc – kuncogott Tina
- Seeeeeeebb! – húztam le a fejéről a takarót – Menj a szobádba, zuhanyozni és öltözz!
- Még 5 percet – kérlelt
- Semmi 5 perc – néztem rá – Gyerünk!
- Gyere te is velem – rántott magára
- Abból nem zuhanyzás lenne – nevetett fel Tina
- Szerintem se – nevettem vele – menj – szóltam Sebre, aki nagy nehezen elment.
Miután végzett, visszajött és körbe forgott, hogy tiszta és illatos, és hogy álmos. Most én mentem zuhanyozni, addig ott hagytam Tinával. Amikor végeztem, a Home-ban ültek Jenssel.
- Szörnyű az idő – méregette az eget Jens
- Még egy esős futam és kikészülök – dobtam le magam Seb mellé
- Akkor üdv a klubban – húzta el a száját Seb is
- De szokott esős futam lenni – értetlenkedett Tina – Nem tudom, miért vagytok úgy oda
- Azért – kezdett el mondani Jens- mert egymás után ennyi nem szokott. Apropó mennem kell pályabejárásra. Majd ott találkozunk.
Elköszönt Jens, majd Tinát megcsókolta és már indult is. Seb pulcsiban és rettentő kómásan ült az asztalnál.
- Pályabejárás – szólt neki Tim
- Remek – húzta el a száját
- Esernyőt hozz – hallottuk meg Tim hangját, ahogy Tommival beszélt
- Esik? – jojózott Seb szeme
- Igen – válaszolt Tim – most kezdett
- Nagyon jó – morgolódott még mindig párom – Jössz? –nézett rám
- Nem – mosolyogtam – ma csak Rockyval mész
- Beteg? – kérdezte Tinát Seb, Tina felnevetett
- Más dolgom van – nevettem én is
- Mégis mi? – kérdezte meglepődve a bajnok
- Az autóval kapcsolatos.
- Ez nem ér! Te itt vagy a melegben, én meg fagyoskodok – bosszankodott
- Azért meg ne fagyj – nevetett Tina – Ha gondolod, küldünk bundát
- Hahaha – nevetett Seb gúnyosan – hu de vicces családom van
Tinát megölelte, majd én kaptam az arcomra egy puszit. Ahogy zsörtölődve kiment és képeket vágott, Tinával nem bírtuk tovább, hangosan felnevettünk…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése