2011. december 22., csütörtök

76. rész


Léna

A sok piszkálódás után végül is Jens is csatlakozott, és ő is nálunk ebédelt. Ha jól bele gondolok, elég jól telnek ezek az ebédek, gyakrabban ismételhetnénk őket. Ismét megszólalt a belső rádióm, Tom és Kevin keresett egyszerre. Sajnálatomra fel kellett pattanom, de Seb is követett, kíváncsi volt az új beállításokra. Ott hagytuk a párocskát, és átsétáltunk a bokszba. Tom és Kevin azonnal letámadott, míg Seb felült a pultra.
-          Léna – kezdte Kevin – A Q1-ben és a Q2-ben várható csapadék. Biztos jó ötlet ez a beállítás?
-          Én nem akarok beleszólni – szólalt meg Tom a szerelők vezetője – mi azt csináljuk amit mondasz, de lehet benne valami.
-          Kevin, szerezz pontos adatokat az esőről és térképezd fel időszerűen – szóltam a mérnöknek, aki azonnal rohant a munkáját végezni – Tom, mindenképpen módosítunk. A terv a következő – kezdtem bele, amikor Rocky és Tim megjelent
-          Terv? – nevetett a francia – és minket hagysz?
-          Nem, gyertek – nevettem én is. Sebi is csatlakozott hozzám bújt és úgy hallgatta a koncepciót. – Állítsátok át az autót 60-40%-os arányra. A Q2-ig nem lesz annyira kimagaslóak, ami elhiteti a többiekkel is, hogy rosszak vagyunk, igen ám, de mi a holnapra és a Q3-ra játszunk. Ha az adatok nem tévednek, akkor ott már szárazság lesz és a többi csapatnak nem lesz ideje átalítani a kocsit, és mivel az időmérő után érvényes a parc fermé ezért ugyanígy rajtolnak.
-          Ördögi terv – nevetett Rocky, közben megérkezett Kevin is a kimutatással. A kezembe vettem és azonnal átnéztem. Bólintottam, majd Seb felé fordultam
-          Amint látod, az eleje húzós lesz – mondtam neki – nagyon kell vigyáznod a Q1-ben és Q2-ben. Természetesen folyamatosan foglak tájékoztatni az időről.
-          Én meg az aszfaltról – mondta
-          Igen, a Q3-ban nem fog esni, így reméljük szárad annyira a pálya, hogy jó lesz a slick.
-          Értettem – mosolygott
-          Seb menj, idő van – kiáltott hozzánk Tommi

Seb adott egy gyors puszit, majd eltűnt. Én elvittem a tervezetett Christiannak. Nagyon tetszett neki, bár kockázatosnak tartotta. De ha azt nézzük, kockázat nélkül nem nyerhetünk. Áldását adta rá, és már viccelődött is a többi csapatfőnök képén, amikor meglátják az eredményét. Nem villogtunk pénteken se, ma, mindenki Webberre fogadott volna. Az csak a másik pikantéria, hogy tudtam Ciaron Webber autóját 80-20% arányában állítatta be az esőnek kedvezve. Nem sok esélyük volt.
Visszamentem megnézni a monitorokat, amikor Seb lépett mellém. Ilyenkor nem szoktunk egymáshoz szólni, mert még koncentrál. Rápillantottam, ezzel jelezvén, hogy kimegyek. Apróbb bólintott, majd tovább nézte a monitorokat. Lassan kiültünk a pitwallra, már csak 5 perc volt vissza. Seb is beült, bekötötték. Azonnal ellenőriztem a rádió kapcsolatot, működött.
-          Sebastian, esik az eső – szóltam bele – Még 4 perc a kezdésig. Az elején megyünk ki, amíg csak light eső van. Vigyázz, forgalom lehet, figyelj a fékekre és a gumikra. Kerüld a rázóköveket és a vonalfestést.
-          Értettem

Még leugrottam a pitwallról és a bokszba mentem. Odamentem Sebhez, és adtam egy puszit a bukójára. Ő meg fogta a kezem és a szemembe nézett. Bízott bennem. Visszaültem a helyemre és a bokszutca zöldre váltott. Nem tévedtem, 20 autó is kiment és hatalmas előzgetések mentek. Mi Sebet az utolsók között küldtük ki. Elől ment a harc, Seb pedig nyugodtan autózott hátul, őt nem zavarták.
-          Seb vigyázz, Schumacher kicsúszott a Rivage-kanyarnál. Sárga zászló a szakaszon. Ott nagyobb a vízátfolyás
-          Schumi jól van? – kérdezte
-          Igen, semmi baja, az edzést feladta.
-          Rendben – hangzott a válasz

A köridők két perc körül mozogtak és egyre javultak. Még Seb is átvette a vezetés egyszer, amin egy picit meg is lepődtünk. Az eső intenzitása nem nőt, sőt csökkent az eső el is állt. Mindenki próbálkozott, gyorsan kiszorították a vizet az ideális ívről. Seb már bent volt a bokszban és onnan nézte az eseményeket. A pálya gyors ütemben száradt, egyre többen használták a slick gumikat.
-          Seb, a slick jó lehet már? – kérdeztem tőle a bokszban
-          Igen, elképzelhető, nem volt annyira rossz a tapadás – mesélte tapasztalatait
-          Rendben – szóltam neki, majd a PIT feliratot nyomtam meg. – Srácok, tegyétek fel a slicket kiküldjük – azonnal cselekedtek – Seb, van négy köröd.
-          Értettem – válaszolta

Jó döntés volt kiküldeni, ugyanis a köridők egyre javultak. Ment két gyors kört és visszajött a bokszba. Tudtuk, hogy ez nem a mi szakaszunk. Hamilton és Button adogatták egymásnak a leggyorsabb köröket, majd a végén Button nyert.
A Q1 véget ért.
A szünetben újra elkezdett esni és hevesebben.
-          Seb ismét eső – szóltam a pilótámra
-          Vettem – felelte

Ismét csak nagy volt a tülekedés. Megint meglepődtünk, amikor Seb az élre állt. Igaz, Webber utána megelőzte. Épp újabb gyorskört futott a németem, amikor Sutil odavágta magát.
-          Seb, Sutil odavágta az Eau Rouge-ban. Törmelékek a pályán, Sutil jól van
-          Értettem.

Kis idő múlva piros zászlót intettek be.
-          Seb piros zászló Sutil miatt. Boksz!
Seb behajtott a srácok betolták. Néztük a takarítást. Webber volt az élen, mögötte viszont Seb. Christian meglepődve nézett rám, én csak széttártam a kezem. Nem erre számítottunk, rosszabbra, így még boldogabb voltam. Az autók sorakoztak, az eső elállt és az edzés újra indult. Mindenki kiment. A pálya nagyon gyorsan száradt, Seb az élre állt. Jensnek és Alonsonak kellett küzdenie. Hamilton meg ütközött Maldonadoval, de így is első lett. Alonso a végén mindenkit meglepett, első lett, míg Jens 13.
-          Egy sorrendet kérek – szólt bele Seb
-          Alonso, Hamilton, Webber, te, Petrov, Rosberg, Senna,  Massa, Alguersuari, Perez,

A Q3-ban már száraz volt minden.
Mindenki kiment, kivéve Hamlitont. Massa egy kicsit megcsúszott, de pályán maradt.
-          Seb, Massa megcsúszott, folytatja, vigyázz lehet még víz
-          Vettem

Futották a köröket, Webber volt az élen, majd Perez. Kiállásra nem volt időnk, így rászóltam Sebre, hogy most vagy soha. És most lett, megfutotta a leggyorsabb kört, 5 tizedet adva Hamiltonnak. Amikor leintették az edzést, mindenki felugrott és kiáltott nálunk.
-          SEEEEEEEB, POLE POZICIÓÓÓÓÓÓ – üvöltöttem bele a rádióba
-          IGEEEEEEEEEEEN! – hangzott a jól megszokott kiabálás – Köszönöm, nektek, remek időmérő, nélkületek nem jött volna össze. Ez remek. Igen! Ez az amiről beszéltem!

Christian is gratulált, majd hirtelen Martin Whitmarshra gondoltam, vajon most is kikapcsolta a fejhallgatóját? Hamilton lett a második, ami még korántsem biztos. Vizsgálják a Maldonados esetét. A második sorból Webber és Massa rajtolhat.
Pár srác elment Seb elé Tommival és Brittával. Mi leszálltunk a pitwallról és a bokszba mentünk. Mindenki ölelgetett mindenkit. Jól esett nyerni.
-          Szép munka volt – csapott a kezembe Rocky
-          Seb is kellett hozzá jócskán
-          Igaz – nevetett a francia – Láttad Ciaron arcát?
-          Igen – nevettem – ezért is megéri

Hangosan nevettünk. Láttuk, hogy a mérlegelésnél a McLarenes srácok eléggé nézegetik Seb autóját. Ismét felnevettünk Rockyval, tudtuk, hogy nem fogják érteni. A mappát lezártuk, majd eltettük. Épp Tina jött hozzánk:
-          Gratulálok – ölelt meg – bár egyszer igazán hagyhatnátok Jenst is nyerni – húzta el a száját
-          Sajnálom Jenst – öleltem én is meg
-          Hagytuk – nevetett Rocky – Nyert Magyarországon.
-          De az nem ugyanaz – morgolódott Tina, majd Jens elé sietett
-          Elég morcos volt – szólt Rocky
-          Igen – néztem én is nagyot

Fogtuk magunkat és bemenetünk az irodába. Jó taktikát kellett kidolgozni. Összesen A- F-ig volt tervem. Éppen az E-nél tartottam, amikor jött Seb.
-          E terv? – nézett furán – Minek annyi?
-          Seb ez itt Spa – néztem rá
-          Tudom én azt – nevetett
-          És különbeni is még van egy
-          F terv? – nézett nagyot, majd felnevetett – Nem lesz ez egy kicsit sok?
-          Nem – néztem rá

Mivel Sebnek is tudnia kellett az összes tervről így előröl kezdtem. Christiantól kiharcoltuk, hogy mi kezdjük mindig a bokszkiállásokat. Már épp zártam le az aktákat, amikor Tina jött be.
-          Zavarok? – kérdezte félve
-          Nem, gyere csak – mondtam a papírjaim közül
-          Sajnálom a délutánit – bökte ki – Én nem akartam, nem tudom, mi van velem
-          Semmi baj – mosolyogtam rá – Tudom, hogy neked fontos Jens.
-          Vele is összekaptam – mondta tovább – nem tudom, mitől van ez.
-          Lehet a stressz – meséltem neki – ha sok a munka vagy fáradt vagyok, és nem tudok pihenni én is kiakasztom Sebet rendesen – mosolyogtam rá
-          Tényleg? – nézett rám
-          Igen – nevettem – olyankor kerül. Pihenj egy kicsit többet és ne aggódj. Meg az a nő is felkavart – morogtam.
-          Köszi – ölelt meg
-          Nincs mit – mosolyogtam rá
-          Jössz? – nézett rám
-          Igen, már végeztem.

Épp a paddockba mentünk, amikor Jens jött velünk szembe.
-          Elrabolnám a hölgyet – mosolygott Tinára
-          Rendben – nevettem fel
-          Seb? – kérdezte Tina
-          Szerintem már visszament – nevettem
-          Akkor mi megyünk – nézett rám Jens
-          Menjetek csak, jó szórakozást – mosolyogtam rájuk

Tovább sétáltam egyedül a paddockba. Megálltam a pályára néző résznél, és néztem a pályát. Ilyenkor olyan békés minden.
-          Csatlakozhatok? – kérdezte egy hang
-          Persze – néztem rá, mivel németül beszélt
-          Szép a pálya – mondta, Timo Glock volt az, Sebbel elég jóban vannak.
-          Igen, kevesebb az ember és sokkal nyugalmasabb a légkör – mosolyogtam – Baj van?
-          Hát mi tagadás nem a legjobb minden, mármint az autó körül – mesélte
-          Nehéz új csapatként indulni – néztem rá
-          Nem is sejtené az ember mennyire – mosolyodott el
-          Nehezebb, mint gondoltad igaz? – kérdeztem
-          Igen, sokkal. A Toyotánál más volt, ott volt esélyünk még a dobogóra is, de itt. Nem azért mondom, jól érzem magam, csak frusztráló.
-          Egy pilótát a siker éltet és motivál. Ha nincs az, amiért küzdjön, amiért minden nap úgy kell fel, hogy sikerül, akkor nehéz. Értem miről beszélsz.
-          Mázlista Seb, hogy a kedvese vele van.
-          Nem mindig – nevettem
-          Ő ezt nem így látja – mosolygott – Vársz valakit? Ha nem én visszaviszlek – mosolygott
-          Azt megköszönném.

Timoval mentem vissza és meséltünk mindenről. Az autókról, Németországról, Timo a barátnőjéről. Jó társaság a srác és vicces. Megköszöntem neki, hogy hazavitt, majd felmentem a szobánkba. Seb már be volt takarózva és aludt. Kifáradt az edzésben. Átöltöztem, majd odabújtam hozzá.
- Na, végre – suttogta - már azt hittem nem érsz ma haza – majd átölelt, és így aludt tovább…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése