Léna
Reggel eléggé bal lábbal keltem, és ahogy felemeltem a fejem, éreztem, hogy valami hatalmas fájdalom nyilall a nyakamba. Elhúztam a szám és tudomásul vettem, hogy nem gyengén feküdtem el a nyakam. Egy valami megnyugtatott: az iratok és az adatok szépen rendbe lettek rakva. Rocky nyitott be meglepetten:
- Hát te? Itt aludtál? – kérdezte
- Igen, volt munka bőven – mutattam az iratokra
- Akkor nem is tudod, hogy mi történt igaz?
- A tegnap estére gondolsz? Fogalmazzunk úgy, tudok dolgokat
- Értem, ezt majd Christian felvázolja, mert valaki köpött neki, és a nyakamat teszem rá, hogy nem Red Bullos volt
- Lehet Martin – rántottam meg a vállam
- Lehet. De miért tartod furán a nyakad? – lepődött meg Rocky
- Nagyon elfeküdtem – meséltem el neki, mire ő felnevetett.
Rocky kiment, én meg átöltöztem, még szerencse, hogy van csapatruhánk az irodában is. Rendbe szettem magam, és épp kiléptem a folyosóra, amikor Britta termett előttem:
- Hu, szia – kapkodta a levegőt – Már mindenhol kerestelek
- Mi történt? – nevettem el magam
- Christian rendkívüli gyűlést hívott össze
- Rocky említette – húztam el ismét a szám. Britta figyelmét más kötöttel. – Tudom, tudom, elfeküdtem – utaltam a nyakamra
Nagyon sok kedvem volt ehhez reggel, főleg úgy, hogy irtózatosan fáj a nyakam. Britta közben elmesélte, hogy valami Max van itt. Megálltam egy percre és eltátottam a szám. Mit keres itt?? Tudtam, hogy ma nem a legjobb napom lesz, de ha Tina hívta, hát legyen. Beültünk a tárgyaló terembe, már mindenki ott volt, csak Christianra vártunk. 5 perc múlva ő is betoppant, és elég ideges volt.
- Na, jó – kezdett bele, ha általában így kezdi, az azt jelenti, hogy hosszú fejmosás lesz – Mit jelentsen az, hogy a pilótáim a folyosón egymásnak essenek?! És mit jelentsen az, hogy ezt mind mástól kell megtudnom??!
- Mit vártunk a másik részlegtől? Semmit – szólt közbe Ciaron
- Csótányokkal nem tárgyalunk – néztem rá
- Pilbeam és Morgen őőőőőő vagyis Vettel vagy mit bánom én – mutatott rám Christian – Elég!!! Én beszélek! Először is Vettel, mármint te – mutatott Sebre – Állj fel és kezd el, mi volt ez a cirkusz?
- Ha azt nézzük, mindig cirkuszban vagyunk, mert ez a száguldó cirkusz – nevetett Rocky
- Rocquellin neked még nem osztottam lapot – förmedt rá Christian, elég mérges a főnök – Szóval – fordult Seb felé – kezd.
- Bevallom őszintén nem szoktam újjal másra mutogatni – itt mindenki felnevetett, hiszen Seb egyik védjegye a mutogatás – de ezt Webber kezdte
- Persze, mindig én – durrogott Webber – Ennek a taknyos könyöknek mindent lehet
- Webber egyelőre csönd van! – üvöltött Christian, majd Sebhez fordult – Folytasd.
- Épp Tommihoz indultam, mert nála hagytam a telefonom, mert edzés volt, amikor belém kötött. És itt most szögezném le, hogy nem tűröm, hogy akárki is a szájára vegye a feleségem! Összeházasodtunk, igen, miért? Egyszerű a válasz, azért mert szeretjük egymást és ez csak ránk tartozik! Úgy gondolom a munkánk ugyanolyan jó, mint eddig, tehát a magánéletemről nem kívánok többet mondani!
Seb határozott volt, sohasem láttam ilyen elszántnak. Furcsa bizsergés futott át rajtam, amikor beszélt, a szavai biztonságot nyújtottak. Értelmét nyerte a különc család szó.
- Leülhetsz – nézett rá Christian – Most te jössz – bökött Webber felé
- Én igenis igazságtalannak tartom, ezt a házasságot, mert így Vettelnek már megint több jut. Ugye nincs csapatsorrend meg minden, de honnan tudjam, hogy fair minden? Ki tudja, hogy Léna miket meg nem oszt Vettelel? Ez nem fair.
- Beszélhetek? – kértem engedélyt Christiantól, aki bólintott- Mark, a te ostobaságodat néha egyetem kellene tanítani, komolyan mondom. Még szép, hogy Sebastiannak fogok, segítsen, hiszen az ő mérnöke vagyok, ha jól tudom. Tudtommal Pilbeam sem jön hozzánk dalolászva és adja ki a te adataidat, mert, hogy az fair, hogy mi tudjuk. Nem tudom, milyen álomvilágban élsz, de ez itt a Forma 1. És ha nincs normális magánéleted, légy szíves ne a csapattáradén éld ki magad.
Rocky úgy felnevetett, hogy majd leesett a székről, és Tim is követte Tommival karöltve. Christian nekünk adott igazat. Amikor vége lett, Pilbeam és Webber persze forgatták a szemüket, de mi már csak jót röhögtünk az egészen:
- Mi a baj kicsim? – jött oda hozzám Seb
- Elfeküdtem a nyakam – fancsalodtam el
- Hát.. aki bent alszik – nevetett Seb
- Hahaha – forgattam meg a szemeim
- Komolyra fordítva, én nem bízom ebben a Maxban – utalt az új vendégre
- Én se . Szenvedést fog okozni Tinának
- Hát én azt nem engedem! – dörrent fel Seb – Az én családomat, csak ne bántsa senki!
Seb olyan férfiasnak és elszántnak tűnt. Ha sejtené, hogy így milyen sexi…. Nem volt sok időnk, a gyorsan ettem Rockyval, amikor láttam, hogy Seb Tinával beszélt. Nekem sajnos nem volt időm rá, mert mindjárt edzés, és elő kell készíteni a dolgokat. A KERS most épp úgy gondolta, hogy működik, aminek nagyon örültem, és egyúttal szóltam Adriannak, hogy mégsem jó ez így, hogy a KERS-ünk ennyire önállóan gondolkodik. Ő is egyet értett. Rádión közöltem Sebbel a programot, amit el is kezdett szépen teljesíteni, de fél szemem Tinán volt. Max eléggé furcsán viselkedett, ezért jobbnak látom, hogyha szólok Tomminak, aki bólintott és azonnal odament. Max kissé lenyugodott, szóltam Gavinnak, hogy vegye át Tommi helyét, és mutassa fel ő a táblát Sebnek. A programot sikeresen teljesítettük, Seb az első lett. Örömmel pipáltam ki a lapon a dolgokat, amikor is a folyosón Tinát találtam:
- Hát te? – kérdeztem
- Semmi, csak gondoltam megvárlak – mesélte
- Rendben – mosolyogtam és karon fogtam, amikor egy elég nagy foltot találtam ott – Ez mi?? – akadtam ki
- Ááá.. semmiség – terelt
- Ne mondd nekem! – húztam fel magam – Max volt igaz?
- Hagyjuk, tényleg semmiség – terelt
- Szóval ő volt – dühödtem be
Azonnal Maxot kerestem, amikor is megtaláltam a kamera mellett. Beráncigáltam egy olyan helyre, ahol nem látnak minket és ott pattant el a húr:
- Na, ide figyelj, te szemét, ha még egyszer hozzá érsz, az unokahúgomhoz esküszöm, gondoskodom, hogy ne legyen belőled utánpótlás
- Mi van Lénácska, fenyegetőzünk? – kérdezte cinikusan
- Ne akard kihúzni a gyufát – néztem a szemébe
- Na ide figyelj – ragadott meg, amikor is Seb járt arra
- Azonnal engedd el a feleségem!! – dörrent Seb hangja
Max elengedett, Seb pedig ellenevetés nélkül megragadta:
- Ide figyelj, ha még egyszer, hozzányúlsz a családomhoz, akkor esküszöm, megjárod. Most csak azért nem teszlek ki innen, mert Tina megkért, de jól vigyázz, és húzd meg magad, mert figyellek. – dörrent a hangja
Max elsietett, míg Seb nagyon dühös volt.
- Bántotta Tinát – kezdtem szomorúan
- Ez egy féreg, már rég kidobtam volna!
- Tudom szívem, de figyeljük, most is Britta van Tinával.
- Jó – bólintott – nem szabad egyedül hagyni
- Amúgy tudtam, milyen sexis vagy így? – mosolyogtam
- Hogy? – mosolygott ő is
- Hát ilyen férfiasan, ahogy véded a családod.
- Nincs kedved egy kis együttléthez? – mosolygott Sebi
- Kedvem az van nagyon is, de időm az nincs – szomorodtam el
- Ajj – nevetett – utálom, hogy a versenymérnököm vagy. Rocky bezzeg csak van.
- Hát ez az én hetem –nevettem – de addig is bajnok inkább vigyázz Tinára, menj, én addig áttárgyalom az időmérő menetét
- Kicsim, menj majd a szobámba, Tommi üzeni, hogy kimasszírozza a nyakad
- Imádlak – pusziltam meg
- Én is téged
Azzal a szőke herceg elballagott, hogy unokahúgom körmére nézzen…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése