26. rész

Léna

Nem gondoltam volna, hogy Christian benéz minden szobába, igazából azt a kijelentést viccnek szántam. Főnököm, viszont nagyon is komolyan gondolta, és egyesével nyitogatta ki az ajtókat. Mindenkihez benyitott. Tommi békésen aludt, még két szobával arrébb Britta olvasott könyvet. Ezt azonnal Rocky orra alá dörgöltem, hogy az elmélete, totálisan hülyeség, amint azt ö is látta. Tovább mentünk, komolyan úgy éreztem magam, mint egy kommandóban. Christian ment elől, mi meg halk léptekben utána. Nagyon kicsi tartott vissza, hogy fel ne nevessek. Ahogy egyre hátrébb mentünk, a sikolyok egyre jobban erősödtek. Az utolsó szobához érkeztünk, igazából nem is tudtam kié volt. Jól lehetet hallani mindent, így tudtuk, hogy most forró nyomon vagyunk.

-          Pszttt… - intett le minket Christian

Halkan a szoba elé lopóztunk, majd a főnök hirtelen benyitott, ahogy bementünk Ciaront találtuk az ágyon egy elég érdekes nő társaságában. Rockyval hangosan felnevettünk.

-          Csukjuk be az ajtót, mert a végén rosszat álmodok – nevettem fel

-          Egyet értek – röhögött velem Rocky

Christian becsukta az ajtót, Rocky, Seb és én nem bírtunk magunkkal, nagyon nevettünk. Ciaron köntösbe kifáradt, és egy elég morcos RB főnökkel találta szembe magát.

-          Pilbeam mit jelentsen ez? – kérte számon

-          Ez bosszú – forogtak a szemei – a ragasztós ügyért. Ti megaláztatok, én meg elveszem azt, ami nektek a legfontosabb, az alvást.

-          Arra nem gondoltál, hogy én is itt vagyok?? Ezért komolyan mondom büntetés jár. Olyanok vagytok, mint az óvodában

-          Hello óvobá – nevettem

Mindenki nevetett velem. Christian megígérte, hogy ezért mind a két részleg bűnhődni fog. Végre legalább csend volt, és mehettünk aludni.

Másnap reggel már 5-kor keltem. Sebi épp a másik oldalára fordult, amikor kikeltem az ágyból. Rendbe szedtem magam, beállítottam az ébresztőt neki, majd nyomtam egy puszit a homlokára, amitől elmosolyodott. Írtam neki, hogy hozza ki Tinát, majd elmentem. Irány a munka. Amikor a pályára kiértem, csak pár mérnök lézenget. Ilyen a mi életünk. Leültem a vendéglő részbe és Caren már elém rakta a szokásos adag RB-et. Mindig tudta, hogy mi kell nekem. Leültem egy asztalhoz, pár perc múlva Tim csatlakozott egy mappával karöltve.

-          Kérdéses pont? – kérdeztem tőle

-          Csak a KERS – mondta – eléggé félek tőle, hallottam, Webbernél nem jó

-          Webbernél mi jó? – nevettem fel

-          Ez ma hányadik? – bökött hirtelen Rocky az RB-s dobozomra

-          Csak az első – néztem rá, ő közbe leült

-          Még – hangzott Timtől nevetve

-          Nem tudom, hogy tudod meginni.

-          Jobb, mint a kávé

-          Nem hiszem – nevetett – De már feleség vagy, gondolnod kell másra.

-          Mégis mire? – néztem rá

-          Ha gyereket akartok, akkor…

-          Rocky, én és Seb nem akarunk még gyereket. Még csak a gondolat sem foglalkoztat minket. Mi itt dolgozunk, és én jó sokáig maradnék

-          Ajánlom is – emelte fel az ujját Rocky viccesen

Tovább beszéltük Seb autójának adatait. Lassan – lassan éledt a Home, már a szerelők is kint voltak. Annyira belefeledkeztünk a tárgyalásba, hogy már Seb is kint volt, mire feleszméltem.

-          Szép jó reggelt – jött oda hozzánk

-          Jobbat – vágott még mindig álmos képet Rocky

-          Látom – böktem a kávé felé – ez a lötty nem annyira hatásos, mint az enyém

-          Lehet benne valami, mert már pörögsz – nevetett Rocky

Seb fogta az italom és beleivott, ami persze nem váltotta ki a tetszésem

-          Igen Vettel? – néztem rá

-          Igen Frau Vettel – nevetett – leellenőriztem, hogy megfelel-e önnek ez a nedű

-          És mit állapított meg? – kérdeztem mosolyogva

-          Ihatja – nevetett

-          Rendben – nevettem velem

-          Kicsim, beszélhetek veled, mint feleséggel? – kérdezte meg

-          Persze – vágtam rá

Ott hagytuk a többieket, és elvonultunk egy külön asztalhoz.

-          Hallgatlak – fogtam meg a kezét

-          Ki az a Max? – kérdezte

-          Max? Nem értem – vágtam értetlen pofát

-          Tina volt exe nem?

-          Ja, hogy az a Max – világosodtam meg – Miért?

-          Csak tudni szeretném, elmondom majd miért.

-          Rendben – bólintottam – Tina életében Max volt az ideáli férfi, vagyis azt hittük. Nagyon szerette, de Max megcsalta egy másik nővel és Tina rajta kapta őket. Nagyon ki volt bukva, és szakítottak, ez pont azelőtt történt, mielőtt megismerkedett Jensel. Ezért is örülök neki, hogy ennyire jól megvannak. Jens el tudná feledtetni vele Maxot.

-          Hm… - vonta meg a szemöldökét Seb – Ez a Max, visszatért.

-          Hogy mi?

-          Ahogy mondom. Megkereste Tinát, és visszakönyörögte magát.

-          Ezt nem mondod? Honnan tudod? – akadtam ki

-          Jens mondta este – sóhajtott egyet Seb – Jens szereti Tinát.

-          Tudom, beszélek Tinával, amint tudok

-          Léna!!! – üvöltött Rocky – gyere.

-          Most mennem kell – csókoltam meg Sebet

Kimentünk a bokszba, hogy beállítsuk az autót, hiszen mindjárt kezdetét veszi az első edzés.

Ezen az edzésen befújt-diffúzor nélkül mentünk, hogy kipróbáljuk mennyi így az autó teljesítménye. Seb 21 kört ment mind a lágy és mind a közepes keverékű abroncsokon, de így is csak a 16. lett. Adrian nagyon figyelte a monitort és az edzés után azonnal a tervező asztalhoz ült. Én átadtam Rockynak az adatokat, és elmentem megkeresni Tinát.

-          Szia – huppantam le mellé

-          Szia – köszönt rám, de láttam, hogy valami bántja

-          Úgy érzem, akarsz nekem valamit mondani – kezdtem el én

-          Max visszajött – vágott a közepébe

-          És te visszafogadtad? – kérdeztem tőle

-          Igen, vagyis nem tudom.

-          Tina, ezt ne tedd! – vágtam az asztalra – Megint tönkre fog tenni, és én ezt nem engedem.

-          De Léna, most megbánta, láttam a szemében, tényleg – védekezett

-          Nem hiszem. Az ilyen emberek nem bánnak meg semmit. Ne higgy neki, nem éri meg. Itt van Jens, kedves és aranyos srác, és szeret téged az istenért. Miért a szenvedés választod?

-          Nem tudom, mi van velem és Jensonnal.

-          Akkor derítsd ki, de meg ne halljam, hogy Maxszal vagy.

Megszólalt a csengő, ami azt jelentett, hogy vissza kell ülnöm a pitwallra. Elég idegesen ültem ott, amit Tommi észre is vett. Próbált nyugtatni, de hiába. A srácok, már visszaszerelték a befújt- difit, így már a futamra koncentráltunk, nem pedig a ránk következő nehéz hetekre. Zöldre váltott a lámpa, és már is kezdetét vette a második taktika.  A második edzésen, már a harmadikak voltunk, igaz mi később találtuk meg a beállításokat, mint a többiek, a tesztelés miatt. A KERS is rosszalkodott, hol működött, hol nem. Még idegesebb lettem, ami lassan Sebre is kihatott. Picit dühösen szállt ki az edzés végén, és ment interjúkat adni. Mi újra bevonultunk és megbeszéltünk mindent. Láttam, hogy Seb Tinával beszélt, nem akartam megzavarni őket, a kettőjük dolga lehet. Leültem már a 15. RB dobozzal, amikor egy kéz kezdte masszírozni a nyakam.

-          Nagyon feszült vagy – suttogta a fülembe Seb

-          Abba ne hagyd – kértem meg

-          Beszéltél Tinával? – kérdezte

-          Igen.

-          Van egy tervem, hogy segíthetnék Jensnek.

-          Duót szerveztetek?

-          Aha – nevetett – Meddig leszel?

-          11-ig azt hiszem

-          Az késő – húzta el a száját – add le az adatokat Rockynak

-          De most én vagyok a felelős mérnök – nevettem rá – Mit szeretnél?

-          Téged – izztak a szemei

-          És az autóddal mi lesz Csillagbogár? – nevettem rá

-          Ajj – mérgelődött Seb – a francba is, akkor megyek.

Már késő volt, Seb Tommi kérésére elindult a szállodába, de elég morcosan. Hiába, valamit valamiért. Én még ott maradtam, hogy átszámoljak pár dolgot. Vissza is mentem az irodámba, hogy nyugodtabb legyen a légkör. Már épp a gumikopást realizáltam, amikor Tina jött be.

-          Te nem jössz vissza? – kérdezte

-          Nem, addig, nem amíg ezt itt be nem fejezem.

-          Haragszol rám? – kérdezte félve

-          Nem – mosolyogtam rá – Én csak jót akarok neked, de a döntést neked kell meghozni. – úgy gondoltam, jobb, ha nem szólok neki Sebiék szervezkedéséről.

-          Te vagy az én drága unokahúgom – ölelt meg – De biztos ezt itt mind meg kell csinálni? – mutatott körbe a papírhalmon

-          És ha nem végzel 11-ig? – kérdezte

-          Akkor itt alszok – nevettem fel

-          Úristen – ámuldozott Tina – és az urad?

-          Seb – húztam el a szám – most haragszik rám, mert a papírokat választottam, és nem őt.

-          Eldobtál egy jó sexet a férjeddel? – csodálkozott Tina

-          Honnan tudod, hogy jó? – nevettem fel

-          Lehet hallani – nevetett ő is.

-          Tim még itt van, ő visszavisz.

-          Rendben, de te ne dolgozd szét magad

-          Vigyázz Sebire, szemed rajta –nevettem oda

-          Oké – nevetett

Nem véletlenül kértem meg rá, mert a spanyol riporternő eléggé meresztgette rá a szemeit. Bíztam Sebben, de a nőben nem, így Tina volt a szemem. Még sokáig ültem és számoltam, már rég 11 is elmúlt. Úgy döntöttem ott alszom, már a villanyt is lekapcsoltam, amikor SMS jött…

„ Ez a spanyol riporternő, nagyon nézi Sebet, és már megint lakógyűlés van, de most nem a hangok miatt, hanem Webber miatt.” Tina…..