2011. október 31., hétfő

10. rész

*Léna*

Nagyon elegem lett a fotózásból. Azok a nők folyamatosan Sebastiant méregették és tapogatták. Hányingerem volt az egésztől. Ott telt be a pohár, amikor már ő is belement a játékba. Fogtam magam és látványosan pufogva szálltam le a csónakról. Tina felnevetett, még Britta és Seb érdeklődve nézett:
-          Hova mész? – kérdezte kedvesen Britta
-          Innen el, semmi keresni valóm itt, hisz én mérnök vagyok – mondtam jól hallhatóan, hogy még Seb is meghallja.
Jenson nevetésére figyeltem fel. Ő is itt van? Biztos Tina után jött, nem lennének rossz pár, sőt. De mindegy is, pufogtam, amin Tina jól szórakozott, ismert már jól és tudta, hogy ez bosszúért kiált. A nőcik persze örültek neki, sőt nem is leplezték. Hánynom kell.
Dühösen sétáltam vissza a bokszba, ahol is eléggé meglepődtem. Itt is fotózás volt, csak itt Webbert fotózták.
-          Ezt nem hiszem el, hogy mindenhol ez a nyomorult fotózás van – mondtam hangosan.

Elég furcsán néztek rám a szerelők, bár nem foglalkoztam vele. Rocky jött ki nevetve a bokszból:
-          Csak nem megjött? – kérdezte
-          Ne játssz ma velem Rocquelin
-          Vagy az a baj, hogy nem jött meg? – szórakozott tovább
-          Mi lenne, ha nem az én női ügyeimmel töltenéd az időt? – akadtam ki
-          Nem tudtam, hogy ennyire utálod a fotózásokat.
-          Hát én se – durrogtam
-          Egésznap pufogni fogsz? – nevetett
-          IGEN!!
-          Elég vicces vagy – nevetett tovább
-          Köszi, adatok az asztalon?
-          Te ilyenkor is dolgozni akarsz, ez tudod szabadnap – hahotázott már Rocky
-          Nem érdekel – mondtam fújtatva és beviharoztam

Szükségem is volt a felkészülésre, mert innentől én vittem tovább a futamot. Az első futam, amit Rocky rám biz, nem okozhatok csalódást. Számolgattam és rajzolgattam a taktikát. Késő délutánra minden megvolt.  Elégedetten zártam le a mappákat, amikor is újra eszembe jutott a délután, és körvonalazódott bennem a bosszú. Kisétáltam, amikor is Tina várt az ajtó előtt.
-          Hát te? – kérdezte
-          Én is ezt kérdem.
-          Mi beültünk valahová a srácokkal a fotózás után, de te eltűntél.
-          Megcsináltam mindent, holnapra
-          Dolgoztál? – kerekedetek ki a szemei – Ez pihenőnap nem?
-          De csak….wááá – forrongtam még mindig.
-          Én már ettem, mehetünk – mondta Tina
-          Menjünk – bólintottam
-          Te ettél?
-          Nem
-          De…
-          Nem

Azzal beültünk a kocsiba, és a szállodába hajtottam. A tervem már megfogalmazódott bennem. Tudtam, hogy Seb jóvá akarja tenni a délutánt, de nem engedtem neki, bezártam este az ajtót. Nem tévedtem, tényleg be akart jönni, de zárt ajtókra lelt. Elég hangosan morgolódott, majd elment, alig bírtam visszafojtani a nevetést.
Másnap reggel következett a második rész, bár azt szabadedzésre terveztem.
Tina látta rajtam, hogy készülök valamire, és meg is jegyezte:
-          Kitalálom, bosszút forraltál
-          Túl jól ismersz – nevettem
-          Ki főz vagy mi? – lépett mögénk Jenson
-          Neked semmit – néztem rá
-          Elég őrült egér fejed van – röhögött Jens, mire Tina oldalba bökte
-          Ne szólj be – mondta neki
-          De akkor mi készül?
-          Bosszú – nevetett Tina
-          A fotózás miatt? – kérdezte Jens is nevetve
-          Igen – vágta rá Tina
-          Nagyot fog szólni, de tudni akarom mi az
-          Feltétlen – nevettem én is rá.

Beértünk a bokszba, már 09:00 volt. Seb interjún Brittával, remek. Bementem az irodánkba, és felvettem a mappám, majd beültem Tinával a bokszba.
-          Seb nem tudja kivel kezdett – suttogta Tina
-          Nem, de majd most megtudja.

Tina hangosan felnevetett érezte, hogy Sebnek nagyot fog szólni. Elmagyaráztam a szerelőknek a mai programot, és átnéztük az autót. Mire végeztünk, már 10 óra volt, megjelent Seb is. Kereste a tekintetem, de nem nagyon lehetett, mert bent volt Christian is. A KERS rendszert, háromszor is átvizsgáltuk, nem volt hiba benne, aminek Adrian nagyon örült. Remélem ilyen téren is lesz egy sima hétvégénk. Christiannak sokáig egyeztettem, amikor is megszólalt az 5 perces csengő. Seb már felöltözött. Oda álltam Tim mellé, és megkértem halkan, hogy ma had én kössem be Sebet. Értetlenkedve adta át ezt a feladatot. Lassan kezd beválni a tervem. A boksz utca zöldre váltott. Seb még csak 5 percre rá ült be. Azonnal mellette álltam, és már nevettem is magamba. Ő is csodálkozva nézett, amikor a két övet fogtam meg. Ahogy a csatba tettem az öveket, hirtelen a kezem a férfiasságára vándorolt, és végig húztam rajta. Seb szemei szikrákat szórta, láttam, hogy eléggé bajban van odalent.
Visszaültem, a helyemre, de Seb még mindig üveges tekintettel bámult. Kiengedtük.
Nagyon nagyon nyomta a gázt, nagyon sietett. Eléggé felhúztam.
-          Gonosz vagy – suttogta halkan, de Christian éppen meghallotta
-          Ez valami kód? – kérdezte naivan
-          Nem, csak nem engedem neki, hogy széthajtsa a motort.
-          Értem – hangzott Christiantól. – Seb, idefigyelj, vegyél vissza, ismétlem, vegyél vissza, most adatok kellenek, nem a sebesség, érted?

Christian szavai elértek Sebhez, nem is nyertük meg az edzést, de tudtuk, hogy nagyon gyorsak vagyunk, és némileg altattunk is, mert Sebbel nem tekertettem fel a motort. Az edzés végén, Rocky odajött és elégedett volt a munkámmal, aminek nagyon örültem. Leugrottam a pitwallról, hogy megnézzem Seb arcát, de még mindig az események hatása alatt volt. Elnevettem magam.
Tina jött oda:
-          Sebnek olyan az arca meg a szeme – nevetett – Mit tettél vele
Félrehúztam egy szegletbe és megsúgtam neki. Hangosan kacagni kezdett, amit a visszatérő Seb is meghallott.
-          Ha harc, hát legyen harc – suttogta a fülembe
-          Te kezdtetd – néztem rá
-          És én is folytatom – nézett rám, még mindig vágytól égve
Tina csak nevetett, nevetett és nevetett……

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése